A biológiai evolúció sarokpontja, hogy létezhetnek-e olyan változások, ami valami új formát hoz létre? Csakis új, komplexebb életformákkal, szervekkel magyarázható az, hogy az első sejtből bonyolultabb élőlények és végül az ember is kialakulhatott. Létre hozhat-e mutációk véletlen sorozata egy új, korábban nem látott szervet, vagy formát, vagy alkalmazkodási megoldást? Enélkül a kérdés nélkül, beláthatjuk, nincs értelme evolúcióról, mint eredetelméletről beszélni! Megfigyelésünk az, hogy egy élőlényben végbemenő bármely (genetikai) változás a génállományba kódolt információ veszteségével jár. Copyright: Szük Bendegúz L.

Természetesen az evolúció hívei azzal érvelnek, hogy már figyeltünk meg olyan változásokat, amelyek előnyösek voltak az egyedek számára és ez arra mutat, hogy igenis a mutáció fejlődést vihet a fajok közé!

Lássuk csak azokat a példákat, amelyeket ennek bizonyítására hivatottak:

• Genetikai betegségek, amelyek homozigótákban súlyos tüneteket okozhatnak, heterozigótáknak tünetmentesség mellett védelmet nyújthat fertőző betegségektől. Ezt több esetből is ismerjük, mint a genetikai sarlósejtes vérszegénység és a malária kapcsolata ill. a cisztás fibrózis és a tifusz. Ezen esetekben a genetikai betegség hordozása egy járvány esetén előnyt hozott. A betegség azonban egy genetikai hiba, ami gyakran végzetes és igen nagy hátránnyal járhat. Meddig előnyös ez a mutáció? [1]
• Bizonyos erősen szeles szigeteken szárnyas rovarok olyan változatai fordulnak elő, amelyek elvesztették szárnyukat. Ez előnyt jelent, mert a felreppenés pillanatában a szél elsodorná a rovart, valamint egy ilyen környezetben a kevesebb ragadozó miatt ez a veszteség nem okoz lényeges hátrányt. Azonban normális kontinentális körülmények között ez a tulajdonság végzetes, egy ragadozó számára ideális célpont. Látható, hogy ismét információ veszteség, genetikai hiba okozott olyan mutációt, amit a kivételes környezeti feltétel előnyössé tett [2,3]. Ezt a megfigyelést Darwin is feljegyezte A fajok eredete című könyvének 5. fejezetében [4].
• Fénytelen barlangokban élnek olyan halak, amelyek látásukat vesztették el (lásd a fenti képet). Ugyanakkor szaporodásképesek látó testvéreikkel, és utódaik is látnak. A genetikai hiba előnyt jelent a koromsötét barlangokban, világosban azonban a ragadozók tökéletes célpontja lenne [2,5]. E három, az evolúcionisták által gyakran felhozott "bizonyítékok" mind súlyos genetikai hibák, mely átlagos környezetben többnyire halálhoz vezetnek.

Nagyon fontos ezért, hogy helyesen fogalmazzunk: előnyösnek mondható mutációk létrejöhetnek különleges környezeti feltételek mellett, azonban a mutációk nem elégségesek, hogy új, komplexebb információ jöjjön létre. Az információ csak értelmes lénytől származhat!

1. Raskó István: Genetikai idoutazás - Az emberi populációk eredetének nyomában, Mindentudás Egyeteme, 2004.03.08.
2. Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? Evangéliumi Kiadó, Budapest 2003.
3. Carl Wieland: Beetle bloopers, Creation Magazine 19 (3) , June 1997;
   
4. Charles Darwin: On the Origin of Species...
5. Carl Wieland: New eyes for blind cave fish? - A remarkable experiment leads to much evolutionary misinterpretation