Milyen idős ez a kövület? Vagy nem is kövület?Szük Bendegúz L. 2010.11.22.
Például közismert, hogy a dinoszaurusz maradványok a kormeghatározások szerint legalább 65 millió évesek. A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint 65 millió évvel ezelőtt pusztultak ki ezek az élőlnyek a földről. Az elmondottak alapján a kövületekről a bal oldalon látható megkövesedett halhoz hasonló kép él bennünk.Azonban az elmúlt évtizedben évről-évre egyre több furcsa lelet látott napvilágot. Korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen leletek létezzenek, előkerülésük pedig előbb hitetlenséget, majd hitelességük bizonyítása után értetlenséget és kérdőjeleket eredményezett. De milyen leletekről van szó? Olyan több tíz millió évesnek gondolt leletekről, amelyek puha, rugalmas, szerves, lágy szövetdarabokat, vörös, puha vérösszetevőket tartalmaznak. Az eredmények meglepő fordulatot jelentenek, hiszen ki gondolná, hogy bármilyen lágy szövet megmaradna üledékes kőzetekbe zárva akár egy millió évig, még ha a legtökéletesebb megőrzési körülményekről beszélünk is? Az evolúcionista világ megpróbál agyafurt ötleteket kitalálni a nagy rejtély megoldására, de egy kérdésben nem engednek semmiképpen: ezek a leletek nem lehetnek a meghatározott koroknál fatalabbak. Az egyre nagyobb számban előforduló leletek közzül most csak néhány jelentősebbet, érdekesebbet emelünk ki: A 360 millió éves garnélahús! Ki hinné el, hogy egy 360 millió éves garnélarák csaknem úgy néz ki, mint a maiak, ráadásul izmainak egy része lágy szövetként maradt meg ennyi ideig! Nem ez az első eset, hogy akár több száz millió évnyi evolúciónak semmi nyoma. A leletet a Kent State University munkatársai találták és mutatták be a közönségnek 2010. november 09-én az egyetem honlapán. Ez a legősibb ismert tízlábú élőlény, amely 125 millió évvel idősebb a korábbi legidősebbnél. Erre a hivatkozásra kattintva egy összehasonlító ábrán jól látható a redkívüli hasonlóság a mai egyedekkel összehasonlítva. A leletet a hátralevő vizsgálatok miatt még szakfolyóiratban nem mutatták be. [1]
A hölgy, akinek meg kellett küzdeni az igazságértDr. Mary Schweitzer őslénykutató nevét ma világszerte ismerik. Neve szorosan összefonódott a számos dinoszaurusz csontokban talált valóban lágy alkotórészekkel. Az első ilyen csontot még 1991-ben vizsgálta meg, amely egy 65 millió éves T-Rex csont volt.
A felfedezés érdekessége, hogy nem őslénykutató vette észre a jelenséget. A csontokból Schweitzer és társa metszeteket készített, amelyeket elvittek egy állatorvosi konferenciára. A csont különlegességét egy gyakorlati szakember, egy állatorvos vette észre. [5] Schweitzer 2000-es években körülbelül két évente publikált nagy felhördülést kiváltó cikkeket különböző leletekről, amelyeket valamilyen oldalról rendre megkérdőjeleztek, pedig rengeteg bizonyítékkal szolgált, igen gyakran puha vörösvérsejteket, ereket, izomrostokat, kötőszöveteket, friss csontszöveteket mutatott ki optikai, elektronmikroszkópos, spektrográfiai, vegyi és biológiai módszerekkel. Végül 2009-ben egy minden kétséget kizáró, több laboratóriumot és tucatnyi kutatót bevonó vizsgáltatot hajtottak végre egy 80 millió éves hadrosaurus csonton. Eredményeiket a Science folyóiratban közölték. Ezen vizsgálatok hitelességével ismerte el a tudóstársadalom széleskörűen a probléma létezését. A hitelesség kérdése megoldódott, de a döbbenet és a miként kérdései megmaradtak. A bal oldali ábrán a 2009-es vizsgálatok során megismert szövetdarab látható vörösvérsejtekkel. A történet példaként szolgál, hogy a tudományos társadalom akár számos tény ellenére is nagyon nehezen fogad el olyan eredményeket, amelyek nem illenek az aktuális modellekbe. [2-9] Egy teremtéskutató vizsgálatai A fentiekhez hasonló eredményhez vezető vizsgálatokat teremtéskutatók is végeztek már. A Creation Research Society CRSQ folyóiratában 2001-ben jelent meg Mark Armitage elektronmikroszkópos specialista vizsgálati eredménye, amelyet egy 65 millió évesnek gondolt T-rex csonton végzett. A felvételekkel ól dokumentált beszámolóban pásztázó elektronmikroszkóppal mutatta ki lágy, szerves fehérjeszálak jelenlétét a csonton. Jobbra a dinoszaurusz csont felületéről készült felvétel látható. A vizsgálatban más, ismert korú emberi csontokkal is összehasonlította a leletet állapotuk bemutatásához. A vizsgálat mindenképpen azt sejteti, hogy a vizsgált dinoszaurusz csont koránt sem olyan idős, mint ahogy azt feltételezik. [10]A fenti példák is mutatják, hogy már számos esetben sikerült nem megkövesedett szöveteket kimutatni több tíz millió évesnek gondolt mintákon. Ugyanakkor számos kisérlet és vizsgálat ellenére sem ismerünk olyan körülményeket, amelyek megőrizhetnék ezeket a szerves anyagokat ennyi ideig. Referenciák:
|
